Kezdőlap

Kétségtelen tény, hogy az 1956-os magyarországi egyelőre az utolsó. Fél évszázad óta meg vannak elégedve életükkel és létükkel a népek. Szabadságharcok zajlanak itt-ott, az ún. harmadik világban, de a forradalmak elzúgtak. A különbség köztük egyszerű. A szabadságharc külső elnyomás elleni lázadás, a forradalom heves, olykor erőszakot sem nélkülöző benső, társadalmi átalakulás. Néha vértelen, mint 1848. március 15. A kettő – 56-ban is ez történt – egybe is eshet. Formája szerint mindkettőben fölkel a nép, ha kell, fegyvert ragad és életét is kockára teszi az eszméért. A szabadságharc eszméje a külső szabadság megteremtése, célja is külső: az idegen iga lerázása. A forradalom eszméje benső. Egyfelől kritikai: az élet – a külső társadalmi berendezkedés – rossz úgy, ahogy van. Ötvenhatban a magyarokban egy szempillantás alatt megvilágosodott, hogy a szocializmusnak nevezett őrület „egyetlen ponton sem találkozik a Valósággal” (Hamvas Béla): szemétre vele. Sok olyan embernek a szívében fölragyogott az igazság, akik pár nap múlva árulók lettek. „Nem vagyunk elvtársak!” kiabálta a nép Nagy Imrének október 23-án éjszaka, a Kossuth téren. Akkor mik vagyunk? Ez a másfelől. Ez a forradalom ethoszának lényege: egy kívül-belül új és jobb élet álma.

Kezdőlap

VezérCZikk: nincs szörnyűbb, mint fiatalon megöregedni. Korunk a fiatalság kultuszában él, a vénasszonyok bakfisnak öltöznek. Bizony szívszorító, ha egy kamasz haja ősz, arcát nem pattanások feszítik, hanem ráncok lottyasztják. S hozzá az elaggott lélek! Amely nem kutat, nem nyitott, hanem mániákusan robotol egy emlékművön, ami hol itt reped, hol ott porlik. Fiatalon öregedni – nincsen óra, mely ne volna csapás: újabb hatvan perc veszteség az ifjúságból.  Csak öregedve öregedni elviselhető. Öregedve öregedni minden új nap nyereség.

Kezdőlap

A szakrális és a vallási korok embere még ismerte a bölcsességet: ami úgyis elvész, azt oda kell adni. Például az életet. Ezért volt számára egy az áldozat és a kultusz, a kultusz és a kultúra, kultúra és az élet, élet és lét. A Gazdaságkor gyermeke sokkal okosabb és műveltebb, éppen ezért ilyesmiről nincs tudomása. Filozófiája merőben racionális és csak a megfogható körében mozog, ennekokáért a halált elveti: naponta tapasztalja tudniillik, hogy mindíg más hal meg. Számít rá, hogy őreá ez a dolog nem vonatkozik, ő kivétel lesz, valamit majd akkor is kitalál, hogy megússza. Ő majd ott is megkeresi a kiskaput. Ettől persze a történet olyan hogyhívjákos lett. Olyasféle, mint az ebéd helyett hamburger, a farostlemez mahagóni bevonattal, mint a diszkózene, vagy a szentmise mjúzikelben elnyomatva, vagy a tévésorozat. Mint a quasibeszéd. Mint amikor jár a szánk azért, hogy ne legyen csönd, mert az elviselhetetlen volna(!), hanem azért mégse szóljunk semmit.

Kezdőlap

„Uram Jézus Krisztus, Istennek fia, irgalmazz nekem bűnösnek!”

Görög-katolikus testvértől tanultam ezt az imát. Aki magyarázta, úgy oktatott, hogy a lélegzetvétel ritmusára kell mondani. Amikor már teljesen ösztönössé válik, akkor át lehet térni a szívritmusra való imádkozásra. Ha ez is hibátlan, akkor már nem is kell mondani a szöveget, mert a szívünk kezd el imádkozni.

Kezdőlap

Szabad-e levegőt venni? 36 Celsius fokosnak lenni? Ha kérdik, megmondani, hogy magyar vagyok. Izgalommentesen, se félve, se támadva, mintha az mondanám: májas hurka.

Szabad-e emlékjelet állítani a nemzeti hagyomány egyik legfontosabb állatának, a sasmadárnak, ami fölhozta az alvilágból mondahősünket, Fehérlófiát, ami, vagy inkább, aki Emese ősanyánk álmában Turul néven ősapánk volt, vagy – ismét ami – keringett a sík mezőn legeltető őseink fölött ebédre való rágcsálókat keresve. A magyar pásztor figyelte útját, mert ott, ahol pocok van, ott magvas füveket nevel a táj, oda érdemes hajtani a nyájat.

Kezdőlap

A Szentírás különös titkához tartozik, hogy az ember élete fogytával és olvasásai szaporodtával újabb és újabb gondolatokat fedez föl ugyanabban a pár mondatban, apró jelenetben.

Többek közt azt, hogy ezek a példa történetek elképesztően időszerűek manapság, hiszen a nyilvánvaló korválság egyik oka a benső szabadság, vagyis a bűntelenség elvesztése. Ez vezetett a hajdan keresztény európai kultúra összeomlásához. A fehér világ a házasságtörést már nem bűnnek tartja, hanem erénynek: ki is hullott belőle mindaz, ami a hűségre, tisztaságra, ártatlanságra, becsületre épült.

Kezdőlap

69-ben megkérdeztek bennünket, akkor fiatal írókat az Írószövetségben, hogy mi a bajunk az idősebb generációval. Azt találtam válaszolni, hogy mi nem írtunk olyan műveket, melyeket ma ellopunk a könyvtárból, nehogy olvasók kezébe kerüljenek. Például nem mutattuk ki tanulmányban, hogy rákosi különb ihletője volt a magyar népköltészetnek Kossuth Lajosnál. Ekkor a szemközt ülő testes, középkorú férfiú fölpattant, alig bírták visszatartani, hogy ki ne rohanjon. Utóbb tudtam meg: Pándi Pál volt. Egy életre megtaláltuk egymással a konfliktust.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2020.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2019.

Megjelent művek

nyelvtankönyv

CzSimon könyvek 2019.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2018

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2017.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2016.

Megjelent művek

novellák

CzSimon Könyvek Budapest 2016.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2015.

Megjelent művek

rémmesék

CzSimon Könyvek Budapest 2015.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2014.

Megjelent művek

esszék a Beavatás XI. kötete.

CzSimon Könyvek Budapest 2014.

Megjelent művek

Életrajzi könyv

CzSimon Könyvek Budapest 2013

Megjelent művek

hangoskönyv

CzSimon Könyvek Budapest 2013.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2013.

Megjelent művek

Pécsregény

CzSimon Könyvek Budapest 2012.