Kezdőlap

Korunk legritkább jelenségeinek egyikéről szeretnék beszélni. Mi lenne az? Fülünk s lelkünk legfontosabb élménye.

A csönd. A jó zene nem nélkülözheti a jelentős és jól elhelyezett csöndeket. Ezért csoda a gregorián. Csönd járja át a zengését, midőn a szöveges közlés, a szó, a fogalomi tartalom megáll, lebeg, el is hallgat talán. A dallam pedig egyetlen magánhangzó körül indázik. A kronosz és a kairosz együtt.

Kezdőlap

Ádvent első vasárnapján a Szent Születésre készülődve ezt olvassuk az evangéliumban (Mk 13,33-37): „Virrasszatok. Vigyázzatok, virrasszatok (és imádkozzatok), mert nem tudjátok, mikor jön el ez az idő. Éppen úgy, mint amikor az idegenbe készülő ember elhagyja házát, és vezetését szolgáira bízza, mindegyikre a maga dolgát, a kapusnak pedig meghagyja, hogy virrasszon. Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura, este-e vagy éjfélkor, kakasszóra-e vagy reggel. Ha váratlanul érkeznék, alva ne találjon titeket. Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: virrasszatok!”

Kezdőlap

Weöres Sándor rejtőzködő ember volt. Az újságírói kérdésekre rendszerint kitérő válaszokat adott, műveivel kapcsolatban így nyafogott a maga fura, vékony hangján: tényleg? Nahát! Ugyan, nem fontos! Ó, csak egy játék. Kétségtelenül a legnemzetibb költőnk, ha lehet ilyent mondani valakire, aki a közélettől elhúzódott, kerülte a hazaffyas megnyilatkozásokat – akkor mitől? Népmesés, magyar regeidőkben játszódó drámáitól? A közönség alig ismeri őket. Csak a Holdbéli csónakost játsszák közülük itt-ott… Inkább attól, hogy neki köszönhetjük, hogy még mindig értjük annyira-amennyire a magyar nyelvet. Az ötvenes években leginkább csak gyermekverseket közölhetett. Nos, a Bóbita kötetből és egyebekből vagy ötven évfolyamnyi magyar gyermeket az óvodákban anyanyelvünk ezer csodájára tanított.. Képi gondolkodásra, bölcseletre, szózenére, Isten-közelségre.

Kezdőlap

A közszereplés előnye a hátránya. Ha az ember fönnforog, nyilvános gondolkodást végez, akkor óhatatlanul összeakad valakikkel, akik eszmét akarnak cserélni vele. Van a Beavatásnak egy állandó nézője, aki nem hagy ki egy adást sem, s utána dühös, olykor gyalázkodó leveleket ereget – napjában néha hármat is. Önmagát buddhistának, liberálisnak és individualistának nevezi, a kereszténységet ósdi, ostoba és zsarnoki találmánynak tartja, amely nem tart lépést az „evolúcióval.”

Kezdőlap

Ananada K. Coomaraswamy, a múlt század nagy művészetbölcselője, aki angol anyától és indiai apától származott, és otthonosan élt mindkét kultúrában, keserűen jegyezte meg, hogy „az ember soha nem élt úgy a szépségtől elhagyatva, mint manapság.” (Keresztény és keleti művészetfilozófia) Miért jutott erre a gondolatra? Mert úgy tartotta, hogy a művészet mindig Istenről szól, s Hozzá képest adja az „élet tervrajzát.” Ha manapság körülnézünk a volt keresztény kultúrkörben, akkor azt látjuk, hogy az itteni művészies megnyilvánulások – legalábbis az irányadók, a divatosak, a trendik – nemhogy Isten nélküliek, hanem Isten ellenesek. Istengyűlölők. Ipari szabványok szerint gyártódnak. A kiállítótermekben, a mozikban és színházakban, sőt a templomokba befurakodott lokálzenék, sajtónyelv és giccsfestmények sem nevezhetők istentiszteletieknek. Azt is hitte Coomaraswamy, hogy „a művészetet az igazság” vezérli. De mi az igazság? Zengi a Pilátus-kórus az EU-Parlamentben, az iskolákban, a sajtóban, a tervezőasztaloknál. Mindenütt csak a hasznot látják a karmesterek és a kóristák, az igazság kit érdekel? A nagy bölcselő úgy vélte, hogy „a művészet bármilyen jónak az elkészítése”. Mi a jó? Csattan föl az ismert dalárda, s nem hagy kétséget az iránt, hogy számára a jó csak a haszon, a saját, egyéni sikere, ezért öntötték el a világot kockaházak, vagy ami ugyanaz, „funkcionális” épületek, regények, operák és tantervek.

Kezdőlap

Érmelléki Ady Endrénk egy pompás földközi tengeri hajókázás, majd riviérai üdülgetés során írta Sírni, sírni, sírni c. versét. Hogy miért? Nem tudjuk.

A vers kísérteties éjszakai temetésről szól. A szertartás katolikus lehetett – erre utal a kereszt, a tömjénfüst, a baldachin, a zsolozsma, a gyónás szavak említése. Íme az utolsó négy sora: „Megbánni mindent. Törve gyónva/ borulni rá egy koporsóra./Testamentumot, szörnyüt, írni/ És sírni, sírni, sírni, sírni.” Lajos öccsének épp ekkor küldött egy lapot Monacóból, ráadásul a Békéről elnevezett szállóból: „Semmi bajom, csak egy kicsit utálom ez idő szerint az életet.”

Kezdőlap

A turista-templomokban az emberek jönnek-mennek, nem is tudják, hogy szent helyen járnak, egyszerűen azért, mert nincsen tudomásuk a Szent létezéséről. A gyönyörű régi épületek festmények, üvegablakok tetszenek nekik, hiszen szomjasak a szépre, és természetes emberi ösztönnel azonnal meg is beszélik egymással élményeiket. Állandó morajukat meg-megszakítja a hangosbeszélő csitító fölszólítása, ám meg nem állítja: egy pillanat múlva folytatják tovább.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2020.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2019.

Megjelent művek

nyelvtankönyv

CzSimon könyvek 2019.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2018

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2017.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2016.

Megjelent művek

novellák

CzSimon Könyvek Budapest 2016.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2015.

Megjelent művek

rémmesék

CzSimon Könyvek Budapest 2015.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2014.

Megjelent művek

esszék a Beavatás XI. kötete.

CzSimon Könyvek Budapest 2014.

Megjelent művek

Életrajzi könyv

CzSimon Könyvek Budapest 2013

Megjelent művek

hangoskönyv

CzSimon Könyvek Budapest 2013.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2013.

Megjelent művek

Pécsregény

CzSimon Könyvek Budapest 2012.