Kezdőlap

VezérCZikk: Valóban, barátom, csúnyán beszélnek veled. Akkor is, ha nem sértegetnek, hanem érdeklődést mímelnek. Feléd fordulnak, a nevedet emlegetik, tekintetük olykor súrolja a tiédet, mondataik mintha, s közben csudát! Hadarnak, eszük másutt jár. Nem vesznek emberszámba? No és, hogyan szoktál te beszélni másokkal? No jó, hagyjuk Zé-t, ő tényleg habókos egy kicsit, süket is, no, nehéz vele. Hanem olyasvalakivel, aki tényleg figyel ránk, az életét is odaadja értünk. Igen, Istennel. Hadarva? Nevét emlegetve, a mondataink szövege stimmel, ámde gondolataink hol kószálnak? A keresztútra persze elmegyünk, hisz nagyböjt van, éneklünk, térdelgetünk - s padlásszobánk lambériájának szögelését latolgatjuk, miközben Ő ott függ előttünk a keresztfán.

                                                                                                                             (2010)