Kezdőlap

Szeretettel köszöntöm a Beavatás nézőit. Hölgyeim és uraim a XV. század végén a XVI. század elején az emberiség példaképe, Jézus helyére Júdás csempésződött. A bölcs Istenfia helyére a racionalista ember, akit Kodolányi János oly ragyogóan leírt Én vagyok c. regényében. Aki a trükköt keresi, hogy „megtudja a Mester titkait, szándékait, küldőjének nevét, hollétét.” Ezáltal megszerezze világ, a Lét megoldóképletét, és különb csodákat tehessen, mint az ostoba tanítványok, akiknek beszédét az emberek lenyűgözve hallgatják, őt pedig kidobják, akár a macskát, holott ezerszer okosabb náluk.

Ebben a váltásban Európa megvadult. Miközben az oszmán birodalom délről marcangolta a keresztény országokat, a franciák és a szintén nagyhatalomnak számító Velence szövetségre lépett a törökökkel. Aki tehette, rávetette magát a világ többi részére. Európa óriási műszaki fölénye birtokában leigázta Amerikát, Afrikát, az Indiákat. Királyi zászlókat lobogtató kalandorai raboltak, fosztogattak, hatalmas kultúrákat és népeket irtottak ki. Dzsingisz kán cicababa volt hozzájuk képest. Újra élesztették a rabszolgaságot, és áradt az arany, de mindennél többet jelentett a kamat engedélyezése, miáltal a világ korlátlan ura lett az önnemző pénz. Azóta a királyok és vezérek nem Isten kegyelméből trónolnak, hanem a bankok jóvoltából. Ha a kínai császár betiltotta a népét irtó ópiumkereskedést, akkor városait szétlőtték az európai hadihajók.

A kereszténység fölbomlott. Maradtak ugyan „Akik úgy bocsátották át lelkükön Jézus szavait, mint az éltető víz tiszta zuhatagát, akik el tudták felejteni önmagukat, egy olyan világba ringtak át, ahol mindent az Atya világossága sugárzott be,” hovatovább eretneknek számítottak. Az élő misztikát elnyomták a külsőségek, a művészet helyére a barokk és a többi izmus lépett az összes szellemi következményével együtt.

Lehet-e véletlen, hogy a XVIII. században a félismeretek nyíltan föllázadtak a bölcsesség ellen? Sőt, a tudás ellen? A Francia Enciklopédia világnézeti alapon koholt csacskaságairól sokan sokat írtak már. Nézzünk egy frissebb példát: az MTA Filozófiai Kutatóintézetének szerkesztésében készülő Magyar Virtuális Enciklopédiában a koholt, Júdás evangéliuma nevű iratról van szócikk, Jézusról nincs. Az Evangéliumról sincs. A legnagyobb hatású magyar bölcsről, Hamvas Béláról mukk sem esik. Ki volt ő? „1. raktári segédmunkás, különböző álneveken ő írta az ezredvég magyar ezoterikus és posztmodern szövegeibe a gondolatot. 1968 nov. 7-én bekövetkezett halála ellenére folytatja írói tevékenységét a macskakörmöt nem ismerő pályatársak műveiben, ilyeténképpen számtalan irodalmi díj kinemtüntetettje. 2. anekdota: munkaidő alatt szanszkritül tanult (a Tiszapalkonyai Erőműberuházó fegyelmi határozatából).” Idézem mindezt önmagamtól.

A homoszexualitást pártoló szócikk kettő is akad, úgy vélem, az érintettek megkérdezése nélkül. Holott szociológusok milliói faggatják az embereket még a vakarózási szokásaikról is, de a saját nemükhöz vonzódók véleményére nem kíváncsiak. Az okos szociológus ugyanis előre tudja kutatása végeredményét: a homoszexuálisok emberek, tehát szemérmesek, és magánügyként szeretnék megélni nemiségüket, és elutasítják prostituálttá lett társaik nyilvános őrjöngéseit. Ha nem kérdezik őket, nem akadékoskodhatnak. Csak a vak nem látja, hogy fegyverként használják őket a család szétveréséért indított sátáni hadműveletükben.

*

Honnan ez a zavar? Az ismereteket a bölcsesség rendezi. Nélküle a világ „egy halom hasított fa”, ám magától valóban csak „hever egymáson a világ”, de nem „szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát”, hanem a részek lökdösődnek, mert mind a saját vélt érdekét védi. A félismeretek és az önzés diadalmenete egyelőre vad haláltáncban vonul végig a bolygón. A bölcsességet mindenünnen visszaszorítja – ha a Föld beledöglik, akkor is! Minden értelmes ember tudja, hogy a bolygó már képtelen elviselni a lények, a víz, a levegő kizsigerelését, de a föld titkos urai nem engednek. Olyan iskolarendszert, szórakoztatóipart szabadítanak az emberiségre, amely a maradék értelmet is fölfalja.

Isten sem segít?

Figyelmezzünk: az ideológia, Hamvas szavával, a kenyőcs, iszonyú vad, ellenben a bölcsesség szelíd. „Nem száll szembe a gonosszal, hanem ha megütik jobb orcáját, odafordítja a másikat is. – Nem áll ellen, ugyanakkor nem is lehet kárt tenni benne? – Ha el akarják venni köpenyét, odaadja a köntösét is. S ha ezer lépésre kényszerítik, elmegy kétannyira.” Sőt, a megaláztatások, a látszólagos vereségek egyre erősebbé teszik: a bölcsesség kedvelői mind jobban belészeretnek? „Szereti ellenségeit, és jót tesz haragosaival.” (Mt 5,39-44 nyomán) Igencsak korszerűtlen alak a bölcs, sőt, meglehet, hogy nagy marha. Viszont erős. Honnan veszi az erejét?

Az álmesterek szeretik a sikert, a fényt, éppen ezért pénzért tanítanak: kicsi tudást csali-áron adnak, olcsón, a nagyobbnak látszót egyre drágábban és drágábban. Árujuk hatalomtudás: mások kifosztásának technikája.

Jézus, az egyetlen Mester, ingyen tanított, az életével. Az utcán szóba állt akárkivel, gyakorta válogatatlan nagy tömegekhez szólt. Például a Hegyi Beszéd, vagy a két kenyérszaporítás-csoda alkalmával, valamint a Templomban. Ezeknek a lényegéhez tartozik, hogy „mindenki” ott legyen. Jézus szórta a szív-tudást, akár a magvető a magot! Mégis így figyelmeztetett: „Ne vessetek szent dolgot ebeknek, s ne szórjátok gyöngyeiteket sertések elé! Különben lábukkal eltaposhatják azokat, aztán megfordulnak és széttépnek titeket.” (Mt 7,6)

Az utolsó vacsora estéjén megmosta Júdás lábát is. De mivel Júdás nem akart élni, ezért elküldte, így csak 11 hallgathatta a záró nagy tanításokat. Jelesül a főpapi beszéd misztikus lényegét: „Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek egyek ők is mibennünk.” (Jn 17,21) Vagyis Isten Országa nem hely és nem idő, hanem az isteni és az emberi egysége. Ezt az egységet nem mindenki akarja, sőt, Júdás egyenesen elutasította. A jobbak sem elég erősek, hiszen amikor a Messiást elfogták, János kivételével minden apostol elinalt. Sőt, a kiválasztott Péter, Jakab és János a Tábor hegyén – az Országban! – átaludta Jézus, Mózes és Illés beszélgetését. Akkor is elaludtak, amikor a Getszemáni kertben az Atyával beszélt és vért verítékezett halálfélelmében az Üdvözítő.

Júdás, a fölvilágosult észember előfutára volt a gazdaságkori fordulat szellemi mozgalmainak, így a fölvilágosodásnak is. A bölcsességet és a boldogságot átváltotta ismeretre, a Megváltót pedig 30 ezüstre. Nem élte túl az üzletet, úgy látszik, nem lehet túlélni sem egyénként, sem emberiségként.