Interjúk

Magyar Hírlap

Czakó Gábor író már elég idős ahhoz - közeledik a hatvanötödik születésnapja -, hogy a lehető legtömörebben összegezze élettapasztalatait, gondolatait. Ennek a törekvésnek a gyümölcse nemrég megjelent aforizmagyűjteménye, a Mondatok című zsebkönyv. Az ingzsebbe is becsúsztatható kötet 636 aforizmát tartalmaz. A 96. így hangzik: "Ön bolond?
Természetesen - ki nem az?"
Békásmegyeri háza diófás udvarán beszélgettünk Czakó Gáborral, számos szépirodalmi és bölcseleti könyv szerzőjével, a Beavatás című népszerű televízióműsor gazdájával.(Fotó: Hegedüs Róbert )

-Ön bolond?
-Természetesen. Sokakkal együtt nevetek azon, amit manapság "igazságként", "eredményként", "sikerként" hangoztatnak a világban. Mert ami körülöttünk történik, jóformán mind hazugság, aljasság: fejlődés, demokrácia, sajtószabadság. Ha egy tapasztalt utazó külföldre megy, akkor a határ átlépése után nyomban megkérdezi az első helybélit: önök itt most mit hazudnak? - írta szellemesen Hamvas Béla. Mindenütt hiénák, farkasok leselkednek, és minden reklám azt röfögi: Engem vegyél meg!
A kor elbutított fiait - szakszóval konzumidiótáknak hívják őket, én barbiknak - nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is fosztogatják.
A bolondok átlátnak ezen az őrületen.
-Műsora, a Beavatás, amely több mint tíz éve megy a Duna Televízióban, ezek szerint bolondoknak szól. Mit jelent ma a beavatás ön szerint?
-A beavatás újjászületést jelent. Azt, amikor valaki felébred, vagyis képessé válik a mulandó és az örökkévaló megkülönböztetésére. Amikor már különbséget tud tenni lényeges és lényegtelen, valamint a saját benső értékei és a látszatok között. Valamit először csinálni: ez még korántsem beavatás. Például gyakran kapok levelet szexlapoktól, mert azt tévedik, hogy rokonlelkek vagyunk. A beavatás elképesztően időszerű fogalom, mert az emberiség haláltáncot jár: kacagva, dalolva, ujjongva szeretné a Földet minél előbb elemészteni, és közben fogalma sincs erről. Ha ma egy párt nem ígér GDP-növekedést, akkor semmi esélye a győzelemre. Az emberek azt követelik, hogy tessék minél gyorsabban elemészteni a világot, azaz pusztuljanak az állatok, a növények, az élet, a légkör, és szaporodjék a pénz nevű absztrakció.
-Milyen reakciókat vált ki a műsora?
-Sokan szeretik, mások gyalázkodó leveleket írnak, jobbról is, balról is. De úgy látom, jelentős törzsközönsége van a műsornak.

-Tegyük fel, hogy holnap csoda történik, és megfordul az önpusztító folyamat.
-Csoda csak úgy történhetne, ha mi, valamennyien egyénenként fordulnánk meg. Bennünk van mindaz, ami ősi szóval ördögnek is nevezhető, vagyis a hiány, a sóvárgás, az irigység, a gyűlölet, a viszály, eufemisztikusan: a verseny. Micsoda dolog az, hogy neked van, és nekem nincs! Utána pedig: nekem van, de neked is! Az embereket arra buzdítják, hogy egymás ellenségei legyenek. A csoda kizárólag benső csoda lehet. Ha belül nem döbbenünk rá, hogy amit kívülről "normaként" szuggerálnak belénk, az színtiszta őrület, akkor változásra semmi esély. A lelke mélyén mindenki vágyakozik az igazságra, csak annyira kába, hogy elmegy mellette. A béke, a szeretet, a türelem, a megértés, a vágyak mérséklése, ezeket minden ősi kultúra tanította. "Csupán" normális embernek kellene lennie mindenkinek.
A Római Birodalmat a keresztények belülről döntötték meg. Bennük történt meg a csoda, mert rájöttek, hogy a valóság teljesen más, mint a birodalmi csalafintaság, kegyetlenség, uzsora, erőszakra épített pax romana. Ma is az uzsorások világában élünk, akik mérhetetlenül visszaélnek a rászorulók helyzetével. Még az Egyesült Államok is el van adósodva a polgáraival együtt, nemcsak mi, szegény magyarok és az országunk. Tokajban látható az a 18. századi görög kereskedőház, amelynek címerén a 4-es szám olvasható. A görögök ugyanis négy százalék tisztes haszonnal üzleteltek. Pedig akkoriban a kereskedelem rendkívül kockázatos tevékenység volt, főként a rablók, betyárok, kóbor hajdúk és más gazemberek miatt. De ez a négy százalék kőbe volt vésve. Manapság melyik üzletember elégszik meg ennyivel? A Római Birodalmat szerintem a szentség döntötte meg. A szentség a normalitás: a keresztények inkább meghaltak, de nem tagadták meg az igazságot, a szeretetet, a jóságot, életüket inkább a földi halálnak adták, semmint a hazugságnak. Erről sok ezer korabeli vértanúaktában lehet olvasni. Amerikát és a globalizmust is a szentség fogja megdönteni.

-De ez a győzelem hajdanán sem volt végleges: jött az egyházi diktatúra.
-Az egyház sajnos addig működött jól, amíg elég szent élt, és ők kordában tartották a hatalmasságokat. Például amikor Assisi Szent Ferencet meghívta a bíboros, hiába várták, késett. Már kihűltek a csodás étkek, akkor beállított Szent Ferenc, mondván, nehezen tudtam összekoldulni a kenyeremet. A talpig aranyba, brokátba öltözött egyházi méltóságok égtek, mint a rongy. Boldogok a lelki szegények, tanítja Jézus, vagyis azok, akik lélekben sem ragaszkodnak semmi mulandóhoz. A klérusüzem számtalan bűnt követett el, de a felvilágosodás után még nagyobb borzalmak következtek. A kommunizmus is sátáni rendszer volt. A hájfejű kopasz rém előtt egyszer én is kénytelen voltam elhaladni anyámmal és bátyámmal, mert az egyik május elsején csak így, a Felvonulási térről, a Sztálin-szobortól lehetett megközelíteni az állatkertet. A felvilágosodás újabb elsötétülési folyamatot indított el, de szerencsére ma is akadnak szentek.

-A tudományt is károsnak tartja?
-Korántsem ítélem el a tudományt. Francis Bacontől, e derék, korrupt politikustól származik az a gondolat, hogy a tudás hatalom. Az ő koráig a tudás a bölcsesség, a beavatás szinonimája volt, vagyis az ismeretek és a lelki-szellemi képességek helyes arányát jelentette. A hatalomtudás viszont azt jelenti, hogy ismereteimmel másokat leigázhatok és kizsebelhetek. Például a kajapó indiánok között nem fordul elő rák. Ezért valamelyik gyógyszercég elkészítette és levédette a géntérképüket. Szegény kajapóknak saját szervezetükhöz sincs joguk. A szabadalmak nagy része a multik tulajdona, ily módon is sarcolják a szegényeket. Tehát a hatalomtudás és a bölcsességtudás szétvált, és az előbbi elburjánzott az utóbbi rovására.

-Mostanában min dolgozik?
-Semmin, itt ülök, és beszélgetek.
-Nem tervez újabb könyveket?
-Sosem tervezek könyveket. Még a vaskos regényeimhez sem írtam vázlatot. Élek, etetem a tyúkjaimat, a könyv pedig vagy összejön, vagy nem. Remélem, megy tovább a Beavatás, hetente megjelenik cikkem a Keresztény Élet című hetilapban, és rendszeresen írok más lapokba is. Különösen érdekel a magyar nyelv. A legtöbbet Czuczor Gergely és Fogarasi János művéből, A magyar nyelv szótárából tanultam róla. Azt hiszem, minden honfitársam alapvető élménye a gyökrend. A magyar nyelv mintegy 2400 gyökből áll, apró képecskékből. Maga a kép szó is egy ilyen gyök, amely ráadásul rokon a platóni ideával. Némely gyökök bokra ötszáz szót virágzott, mások kevesebbet. Képeik átvilágítanak egymásba, összekapcsolják az ellentétesnek látszó fogalmakat, például a köz gyöke az elválasztásnak és az összekapcsolásnak is. Vagy: ér-dek, ér-ték, ér-zelem, ér-telem. Elképesztő a szomszédainknál ismeretlen ikerszósereg is, például esik-kel, él-hal. Hosszabb szavaink filmek: szégyenszemre, csűrdöngölő, kertel! Gondolkodni próbáló embernek rengeteget segít nyelvédesanyánk. Újságot olvasni azonban életveszélyes. De mivel tájékozódni is kell, mindennap ajánlatos olvasni egy-két oldalt Krúdytól vagy a Szentírásból. A legjobb ellenszer.

Tornai Szabolcs

2000-01-01

© Gelidan