Könyvek

A magyar nyelv-, mese- és zenekincs számos eleme megtalálható a finnugor népek kultúrájában, de szétszórva és töredékesen. Együtt az összes sehol. S ahogy távolodnak e népek a Dél-Uraltól, úgy ritkulnak. Honnan, s merre áramlottak? Vajon a rokoni sörétek röpültek a puskánkba magyar töltényt alkotni, vagy a magyar töltény sörétjei szóródtak szanaszét? A Dél-Uralban virult a Kr.e. II. évezred elejétől az ún. andronovói kultúra-család. Ennek lovas, fémműves, íjfeszítő népei terjedtek el délen Iránig, keleten a mai Kínáig. Nyugati csoportjuk szabar-tapar-szabir-szibir-szavir-szavard stb. neve tömérdek ókori iratban fordul elő, de ami számunkra a legfontosabb, a hanti mondákban is! Az ugorok tőlük kapták a fémeszközöket, a sört, a meséket, a zenét, a szavakat. Szabirt legyőzni, vele házasodni csodás tettnek számított. Bíborbanszületett Konstantin első kézből: Bulcsú horkától és az Árpád-ivadék Tormás hercegtől értesült arról, hogy a magyarok - nála türkök - régi neve szabir volt?

Válogatás a szerző nagysikerű és immár öt kötetet kitevő magyar anekdotagyűjtéséből.
A szellemes, szatirikus összeállítást az író hat gyermeke adja elő két korongon.

A Kossuth-díjas író hit-könyvecskéje önvallomás. Persze, rendes írónak minden műve az, de ennek gondolatai kilépnek a szokásos rejtőzködésből. Fölbukkannak hajdani, néven nevezett barátok, szellemi társak és persze a család. Régi és új gondolatok olykor forrongó, máskor nyugodt menete vonul előttünk mintegy hetven esztendőn át, benne a sebesen változó kor nyugtalanul kavargó külvilága és a lélek benső tájai, ahol a tapasztalat, tapasztalat? Ki-ki összehasonlíthatja a maga lélekútjain megélttel. Misztikai irodalmunk páratlan darabja e kötet.

A világ egyetlen, immár 17. éve létező tv-esszéjének, a Duna tévés Beavatás írott szövegeinek újabb kicsi kötete. A Megváltó Isten Országát hirdette - ez a könyv ennek megértésében segíti az Olvasót. Papírkötés, 264 oldal.

Esszék. A tanulmánygyűjteményben számos, meglepően új adat és következtetés olvasható nyelvünk és őstörténetünk alakulásával kapcsolatban.

A magyar rémmese sorozat hatodik kötete, aforizmákkal valamint titkokat őrző ládák, kapuk és miegyebek ősi magyar írottas üzenetekkel. A kötet 77 mesét tartalmaz.

Czakó Gábor új esszékötete. Beljebb és beljebb az Evangéliumba! Különös tekintettel Isten és ember megromlott újkori kapcsolatára, az emberi személy mai válságos helyzetére, valamint a napjainkban zajló népvándorlással érkező harmadik világháború veszélyeire. A fenyegető világháború érdekes módon egyúttal a muzulmánok harmadik nagy támadása lenne a keresztény világ ellen. Ebben a küzdelemben vajon képesek leszünk-e újjászületni?

A sorsdöntő lépéseket mindig belül tesszük meg: erről szól az irodalom és a művészet. A születés, a halál, vagy éppen a civilizáció sorsának értelme benső ügy, a lelki határátlépések minőségén múlik. Gyepű az egyetlen határt jelentő szavunk, amely nincs közvetlen kapcsolatban helyváltoztatással, ellentétben pl. a megyével. Mi, emberek, mozgás nélkül is meg tudjuk változtatni helyünket, még inkább helyzetünket. Lelkünk sorsdöntő lépéseiről szól a művészet. Ha nem, akkor csak fecsegés, giccs. Ellentétben a többi élőlénnyel, mi emberek, kicsi korunk óta tudjuk, hogy földi életünk véges, még a világbirodalmak is mind elenyésznek. Öregedvén egyre többször számolunk a végső kérdésekkel, és egyre alaposabban foglalkozunk a váltás minőségével, értékével és értelmével.Sőt, derűjével! E kötetben Czakó Gábornak az élet nagy váltásaival összefüggő elbeszéléseit veheti kézbe a T. Olvasó.

Anyanyelvünkről írott könyvei sorozatában Czakó Gábor talán ebben a kötetében jutott legmélyebbre anyanyelvünk megismerésében. Mégpedig a maga jellegzetes három eszközével. Ismét nagyot lépett előre a gyökrendszer többes gyökcsalád kapcsolatainak föltárásában. Például a rem, remeg, reng, rendít, remény ? rém, rémül; ráz, ránt, ront, rez, reszket, retteg, rezeg, rozoga rozzan, rozzant;rossz, rom; rém, rémlik gyöksor a rengeteg erdőbe is elvisz, melyet a szél olykor félelmetes nagy rengésre indíthat? A hasonló jelentésmezők a kognitív nyelvkutatás aranybányái lesznek egykor? Az általa kifejlesztett és nyelvrégészetnek keresztelt új kutatási módszerével további meglepő eredményekre jutott. Például a számneveinkben ma is élő és működő őskori számbölcselet kimutatása után rájött tér és időszemléletünk egységére. Harmadrészt a regényeiben, esszéiben, televíziós Beavatásaiban megismert misztikai tapasztalatainak alkalmazásával sikerült megértenie és föltárnia egy alig ismert X. századi magyar remekmű, a Nagymácsédi Kereszt szellemi üzenetét. Különösen ez utóbbi döbbenti meg az Olvasót, hiszen általa roppant mélyen pillanthat anyanyelvünk és őseink hitének, gondolkodásának tágasságába, spirituális ihletének időtlen korszerűségébe.

Czakó Gábor új esszékötete a hajdani Beavatás útját folytatja: test és lélek örök feszültségeit figyeli, melyek az embersors velejárói. Mi jobb? Ész nélkül élni vagy hitnélkül? Egyáltalán lehetséges-e? Milyen ember az esztelen? És a hitetlen? Hová vezet az esztelenség és hová a hitetlenség? Az eszetlen buta és nem ért meg nyilvánvaló dolgokat, nem érti, mi a különbség egy euró és kettő között. A hitetlen még okos is lehet, mert akármeddig el tud számolni, sőt, alaposan ismeri a matekot, ráadásul számító, akár a gép, ezért sejtelme sincs az Egy, a Kettő, a Három, a Négy gyémánt csillagairól és a Sok homoktengerében egyiket sem találja.

Népmeséinkben a griff emeli föl az alvilágból a fölsőbe Fehérlófiát. Mintha hajszálra ezt a jelenetet látnánk a Nagyszentmiklósi kincs aranykorsóin! A középkori permi bronzokon elénk táruló látvány lényege is ugyanez! Létezik út, melyen átjárhatók a hajdani terek és idők? Mit tudtunk meg az évszázada élt Szergej Patkanovtól a szabirokról és az ugorokról? Pythagoras születése előtt kitől tanultunk pythagoreus számelméletet? Kitől tanulhatott ő? Mi lehet az oka annak, hogy elődeink a honfoglalás előtt már biztosan tudtak írni? Hogyan jöttek rá őseink, hogy a tér és az idő ugyanannak a valóságnak a két látószögből való megnevezése? Miféle ?ércnél maradandóbb? anyagba rögzítették tudásukat? Miből tudhatja nálunk egy gyermek is, hogy melyik szó magyar s melyik vendég? Miért lett a legnagyobb magyar régész, László Gyula fekete bárány? Mi a magyar nyelvromlás legfőbb oka? Hogyan oldotta meg Kálmán királyunk a muszlim beáramlók okozta gondot?

Könyvünk borítóján egy avarkori tábori szék látható ? mintha manapság készült volna. A belső oldalakon pajkos és komoly tanulmányok következnek nyelvünkről, őstörténetünkről, a honfoglalás előtti, eddig földerítetlen eseményekről. Utóbbiak közül érdemes kiemelni a magyar ős-világképről, meg a honalapító, ám a közelmúltig még a tankönyvekből is kitiltott pozsonyi csatáról, valamint a legyőzhetetlen Szent Istvánról szóló írásokat. A kötet legrégebbi dolgainkat is érinti: az első magyar kocsi ügyét, Szibériai-szabiriai (!) kapcsolatainkat, stb. Találkozhat a kedves Olvasó világhíres előemberünk, a Vértesszöllősi Samu elleni barbár merénylettel is. Kevés nép él a világon, amelynek múltja olyan messzire nyúlik, mint a miénk, meséi szinte megszámolhatatlanok. Gyerekeknek is valók, meg fölnőtteknek is, mert oly régiek, akár az országút, mégis elevenek, hozzá annyira mélyek, mint a ?múltnak kútja?, és amennyire pajkosak, annyira komolyak és rendíthetetlen igazságkeresők. Egyszóval a miéink. Mindazonáltal el kell gondolkodnunk azon, hogy miénk-e az a szellemi kincs, amit nem ismerünk eléggé?

Jézus példabeszédeket használt, még tanítványai körében is. Hogy ne értsék a kívülállók? De hiszen maguk a tanítványok is állandóan magyarázatot kértek tőle! Eszerint ők sem értették a tanítást? Amikor megkapták, földerültek a szívük mélyéig, majd a derültség lassacskán homályosodni kezdett bennük, míg újra nem értették a Mestert. Hogy e papírművecske nem időtálló. Bizony nem. Ám a remekmű nem föltétlenül piramis vagy atombomba, mert az időtállóság nem anyagból való. Nem evilági. Éppen ezért leginkább valami olyasmi, mint például egy ima, egy könny, egy mosoly, egy vasárnapi ebéd. Egyik sem örökös darab, de mind nélkülözhetetlen az Örökkévalóság számára.

A Beavatás-sorozat negyedik, a Titkos Könyvet is ide számítva, ötödik kötete. A Duna tv-ben sugárzott televíziós esszéket a 186. adásig tartalmazza. Alcímadó írása anyanyelvünk benső gazdagságáról, összefüggéseiről, bölcsességéről szól.

A Titkos Könyv útikönyv. Benső utazások tapasztalatairól szól. Beszélhetnénk misztikus utazásokról, ha ez a titokzatos szó nem terelné el figyelmünket arról, hogy a misztikánál semmi sem egyszerűbb. Tapasztalat. Az egyetlen tapasztalati tudomány. Képes föltárni a szentkönyveket és a lelkünket. Tartalom: Jézus otthona; Jézus-ima; Egy titkos könyv, Miatyánk; Álom.