Kezdőlap
Kezdőlap
Érmelléki Ady Endrénk egy pompás földközi tengeri hajókázás, majd riviérai üdülgetés során írta Sírni, sírni, sírni c. versét. Hogy miért? Nem tudjuk.
A vers kísérteties éjszakai temetésről szól. A szertartás katolikus lehetett – erre utal a kereszt, a tömjénfüst, a baldachin, a zsolozsma, a gyónás szavak említése. Íme az utolsó négy sora: „Megbánni mindent. Törve gyónva/ borulni rá egy koporsóra./Testamentumot, szörnyüt, írni/ És sírni, sírni, sírni, sírni.” Lajos öccsének épp ekkor küldött egy lapot Monacóból, ráadásul a Békéről elnevezett szállóból: „Semmi bajom, csak egy kicsit utálom ez idő szerint az életet.”
2024-11-04
BővebbenKezdőlap
A turista-templomokban az emberek jönnek-mennek, nem is tudják, hogy szent helyen járnak, egyszerűen azért, mert nincsen tudomásuk a Szent létezéséről. A gyönyörű régi épületek festmények, üvegablakok tetszenek nekik, hiszen szomjasak a szépre, és természetes emberi ösztönnel azonnal meg is beszélik egymással élményeiket. Állandó morajukat meg-megszakítja a hangosbeszélő csitító fölszólítása, ám meg nem állítja: egy pillanat múlva folytatják tovább.
2024-10-28
BővebbenKezdőlap
Napnál világosabb, hogy korszakváltás előtt állunk.
Hogy lássuk és értsük, kerüljük a nagypolitikát, a gazdaság látványos világválság-eseményeit, az iszlám világba helyezett puskaporos hordókat, inkább menjünk el egy iskolai jelmezbálba. A gyerekek ugyanolyan vidáman ugrándoznak, mint régen, a szülők szeme ragyog: ugye, hogy az én Hermioném, Dart Vaderem, Hegylakóm a legaranyosabb? Anyukám szeme is csillogott, amikor török basaként pompáztam előtte a Tündér Ilonák, Vasorrú Bábák, meg kurucok és labancok között. Ma is megvan a saját kezűleg faragott jatagánom.
Mi a különbség?
2024-10-21
BővebbenKezdőlap
Nem tudom, hogy a kedves Olvasók észrevették-e már, hogy mostanában nincs kergemarhakór, madárinfluenza és hasonlók, pedig most is halnak meg török kislányok, akik kedves pipéikkel alszanak, s bizonyára a kergemarhakór is szedegeti áldozatait. Hál’istennek, nem túl sokat. Föltehetően éppen annyit, mint a járvány tombolása idején. Egy korabeli adat: Nagy-Britanniában 1995 és 2000 között 75 ember halt meg a Creutzfeld-Jakob-kór – népiesen a kergemarhakór – különböző változatai okozta betegségekben. Kevesebben, mint konyhai balesetben vagy náthában. Nosza, százezer szám irtották a teheneket, borjakat, millió szám a baromfit madárinfluenza idején, ha a nádasban valahol egy bütykös hattyú tetemet találtak. Fölmérhetetlenül sok gazdaság ment tönkre és még több gazdálkodó család élete munkája semmisült meg a szó mindenféle értelmében. Közben jókat lehetett játszani az élelmiszer-árfolyamokkal.
2024-10-14
BővebbenKezdőlap
A magyar kereszténység egyik fellegvára Nógrád: a község is, a megye is. Bernecebarátiban még a kommunizmus idején is 98 %-os volt a hittanbeíratás, nem maradtak ki olyan gyermekek sem, akiknek a szülei hivatalból ateisták voltak…
2024-10-07
BővebbenKezdőlap
Ha számba vennénk a ma Magyarországon élő pár tucat szellemi embert, akik a költők helyett a Temenosz tüzét őrzik, akkor Buji Ferenc föltétlenül közéjük kerülne. Nem „valami előkelő helyen”, mert ebben a kasztban ilyen nincs, bár akadnak, akik erről vagy arról többet tudnak társaiknál. Némelyeket bizonyos szűkebb kör forró tisztelete övez, mások alig ismertek, s többen közülük bizonyára oly mélyen elrejtőztek valami képtelen szerepbe, hogy szellemtestvéreik sem igen hallották hírüket. Az ide tartozóknak nincsenek rangjelzéseik, amelyek mutatnák, hogy ezek előkelőek, és azok még előkelőbbek, mert igazi tudásuk az, amit élnek. A hierarchia tehát létezik – közöttük is –, ám, aki ott van, nem méricskéli, hogy ki hová jutott életével. Ebben a kérdésben egyedül az Örök Bíró ítélhet. Aki azt számolgatja, hogy bárki másnál kiválóbb, bárki más pedig hitványabb nála, az nyilvánvalóan nem tartozik ehhez a körhöz.
2024-09-30
BővebbenKezdőlap
2024. február 21-étől már nem e földi világban folytatja tovább életét az a Czakó Gábor, aki 1970-től csaknem haláláig eleven módon volt jelen a magyar kultúrában, sőt, olyannyira egyedi szerepet töltött be e kultúrán belül, hogy sem elődje nem volt, sem utódja nincs. Azt a típust, amelybe Czakó Gábor tartozott, egyetlen ember képviselte: ő maga. Sokoldalú – irodalmi, művészeti, szerkesztői, nyelvészeti, közéleti, televíziós – megnyilvánulásaira egy olyan személyiség ütötte rá az egység pecsétjét, aki minden területen képes volt a legmélyebb emberi értékeket közvetíteni.
2024-09-23
BővebbenMegjelent művek
Megjelent művek
esszék a Beavatás X. kötete
CzSimon Könyvek Budapest 2012.
2012-06-07
BővebbenMegjelent művek
2011-12-31
BővebbenMegjelent művek
nyelvtankönyv
CzSimon Könyvek Budapest 2011.
2011-12-02
BővebbenMegjelent művek
esszék a Beavatás IX. kötete
CzSimon Könyvek Budapest 2011.
2011-06-01
BővebbenMegjelent művek
regénykert harmadik bővített kiadás
CzSimon Könyvek Budapest 2011.
2011-04-08
BővebbenMegjelent művek
félkész regénykert
CzSimon Könyvek Budapest 2010.
2010-11-10
BővebbenMegjelent művek
szótár harmadik bővített kiadás
CzSimon Könyvek Budapest 2009.
2009-11-16
BővebbenMegjelent művek
esszék a Beavatás VIII. kötete
CzSimon Könyvek Budapest 2009.
2009-05-26
BővebbenMegjelent művek
regény
Szépirodalmi, Budapest, 1983.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Szépirodalmi, Budapest, 1982.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
novellafüzér
Szépirodalmi, Budapest, 1982.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
elbeszélések és drámák
Szépirodalmi, Budapest, 1982.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Szépirodalmi, Budapest, 1978, 1984.
Mundus 2006.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
novellák
Magvető, Budapest, 1971.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Magvető, Budapest, 1970, 1982.
2000-01-01
Bővebben