Czakó Gábor - curriculum vitae

Decs, 1942. szeptember 14.

Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora. 2009-ben elhunyt.

Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végzi, a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizik 1960-ban. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán fejezi be 1965-ben.

Több lap szerkesztőségében dolgozik: az Új Tükörnél, (1979–1983 között) a Mozgó Világnál, majd a Négy Évszaknál, később az Olvasó Nép munkatársa. 1989 óta az Igen főszerkesztője. 1992-től a Magyar Szemle társszerkesztője. 1966 óta publikál országos lapokban. Somogyi Tóth Sándor, a Kortárs akkori prózaszerkesztője fedezi fel Postáskisasszony című novella közlésével. Fábián Zoltán az induló Ifjúsági Magazinban jelenteti meg Csomagok című novelláját. Írásművészetének leg­szembeötlőbb vonása a stílusok tudatos válogatása, ami abból az eltökéltségből ered, hogy mondanivalóit a nekik megfelelő formában jelenítse meg. Vagyis saját stílus helyett a művekét építi. A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden mun­káját átlengi a humor; hol szelídebben, ironikusabban (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása) hol vaskos népiességgel (Disznójáték), hol éles szatírá­ba csapva (Eufémia, 77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese). Szellemisége egyértelműen katolikusságából ered. Innen a valamennyi műben kimutatható Krisztus-utalás és Nap-pont, amely a belső szerkezetet megadja azáltal, hogy a hősök feléje szeretnének közeledni, vagy éppen még arra nézni is félnek.

A prózai műfajok mindegyikében dolgozik.

Makusz elnökségi tag, Magyar Művészeti Akadémia tag

Díjak: Arany János-, Babits Mihály-, Sajtótisztesség-, Kortárs-, Kossuth-, József Attila-, Nagy Gáspár-, Prima-, Stephanus-, Székelyföld-díj, Árpád pajzs.

1960: Helikon szobrászati díj, Keszthely

Képzőművészeti művek: könyv- és laptervek, szatirikus „kerti emlékművek” (vegyes technika, kő, talált tárgyak, stb.)

Önálló kiállítás: 1997, Óbuda, Banán Klub

Vázlatos áttekintés Czakó Gábor műveinek világáról
 
I. Tárgykörök
  1. Istenismeret – a teljes életmű;
  2. TársadalomismeretIndulatos jelentések, Eufémia utolsó heteinek hiteles története, Gazdaságkor fogalmának fölismerése és kimunkálása: Mi a helyzet? – Gazdaságkor titkai, Világfasírt, Magánállamok, Eldobható Föld, Belátó, Az Antikrisztus és mi – továbbá a Sánta Kutya díj megalapítása Segesdi Györggyel és Jakab Borbálával;
  3. Kultúra- lélek és művészetelemzés tanulmányok, előadások és esszék Hamvasról, Csontváryról, Bocz Gyuláról, Buji Ferencről, regény Baksa-Soós Jánosról – Megváltó – esszék a zenéről, a giccsről, szépségről, a képzőművészetről, a ISO-izmusokról, a kultúra és a civilizáció növekvő feszültségéről, A lélek fele, A szoba, Hamvas Szótár;
  4. Magyarság- és anyanyelvismeretEufémia utolsó heteinek hiteles története – regény a szocialista hazugságnyelven, Magyar-Magyar Nagyszótár, Ideák nyelve;
4a. a nyelvrégészet megalapítása: annak fölfedezése, hogy a nyelvben – nem föltétlenül a szavakban! – és a nyelv világszemléletében, világkezelésben régi elemek őrződtek meg: Beavatás a magyar észjárásba, Beljebb a magyar észjárásba, A szabir titok;
4b. a Czuczor Gergely-Fogarasi János A magyar nyelv szótárában kifejtett és ott igazolt magyar nyelvszerkezet másokkal együtt való újra föltársa és a Szótárról való első tudományos konferenciák – 2010, 2012 – megszervezése a Diófa Körrel és a Magyar Művészeti Akadémiával:  Beljebb a magyar észjárásba (Juhász Zoltánnal), Eredeti magyar nyelvtan;
4c. a finnugor→magyar rokonság tudományos, a Czuczor-Fogarasira és a teljes kultúrák vizsgálatára épülő cáfolata, valamint a tényleges magyar→finnugor ismeretáramlási irány fölismerése és igazolása: A szabir titok;
  1. Regényes világtörténelmi áttekintésAngyalok – Énokról, Isten barátjáról és az ő idejében történt angyallázadásról; Aranykapu – Salamon magyar király külső bukásáról és benső fölemelkedéséről, Hosszúalattság – az Őskorban föllázadt angyalok vezére, Szemjasza fölbukkan egy mai kisvárosban…;
  2. Szocio-spirituális leírás és értelmezés: a történet és a hősök szellemi feszültségeinek és ütközeteinek pontos elhelyezése az ún. társadalmi viszonyok közé és viszont – a teljes életmű;
  3. A politikai keretek és izmusok folyamatos áthágása – a szocializmus és általában Gazdaságkor alávalóságának leleplezése – Indulatos jelentések, Eufémia – az 56-os forradalom, majd Jan Palach történetének leírása a cenzúra ellenére – Csata minden áldott nap, Várkonyi krónika, +, Sárkánymocsár ura, Luca néni föltámadása, továbbá Világvége 1962-ben?;
  4. A kronosz és a kairosz idő együttese;
  5. Kerti- és szoba-emlékművek, valamint könyv- és laptervek készítése.
 
II. Új mű-alakzatok
  1. Magyar rémmesék – a kor magyar anekdotáinak gyűjtése, majd elmeséltetése sajátos magyar jellemek által – 4 kötet 77, egy kötet 99 mese 1988-tól 2013. május 9.-ig;
  2. Fehér szatíra: állatmesék és dráma – Emberkert, Disznójáték, Mondatok;
  3. Regénykert – regény novellákkal, melyek szellemi környezetet teremtenek a regényeknek, és más művekkel is összekapcsolják – Bujdosók, Aranykapu 3. kiadás, Tündérfalva, Hosszúalattság;
  4. Beavatás – televíziós esszé műfajának megteremtése;
  5. Műsűrítmények: 900 betűnél rövidebb VezérCZikk – Velünkjáró, Mondatok;
  6. Szótár, mint kor- és műleírás eszköze: Hamvas Szótár, Éva Szótár, Magyar-Magyar Nagyszótár (folyamatosan bővítve);
  7. Spirituális publicisztika – közéleti ügyek tárgyalása, elemzése szellemi összefüggéseikben Belátó és áthatások a Beavatás kötetekkel;
  8. Spirituális falu/kisváros-regényekCsata minden áldott nap, Iskolavár, Várkonyi krónika, Törökkő, Tündérfalva, Hosszúalattság;
  9. Szellemi utazások, pokoljárás: Teremtő mosolya, A lélek fele, Egy titkos könyv, a Miatyánk, Isten családja, Misztikai ösvény, Jézus Beszélő kövei.
 
III. Viselkedés életben és írásban
  1. Humor, vagyis dolog színének és visszájának egyszerre látása és megmutatása –
  2. A magyar nyelv páratlan szókincsének és a szavak mélységes mély ellentét- és összefüggésrendszerének kutatása, föltárása, valamint derült, arányos és keresetlen használata;
  3. Az egész életmű eleven és természetes összefüggéshálója a különféle alkotásokban, a regénykerteken túlmenően is;
  4. Részvétel fontos műhelyek és mozgalmak szervezésében: olvasótáborok, írószövetségi küzdelmek, Mozgó Világ, Igen, vízlépcső-ellenes tüntetések, Lakitelek;
  5. Lapszerkesztés, munkatárs-nevelés – Mozgó Világ, Igen, Magyar Szemle;
  6. Isten tiszteletével, szeretetével és fehér humorának örömével.
(L. Z.)


0000-00-00 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.